Fényben

j. a hátoldalon: Bak I. 95

A neoavantgard egyik legnagyobb hatású alakja, a nemzetközileg is ellismert, mára már kanonizálódott Bak Imre (1939) életművéből egy 1995-ben készült nagy méretű művet láthatunk. Korábbi – kizárólag geometrikus formákból álló – képeit követően festészetében, a kilencvenes években az architektonikus formák és játékos elemek is megjelennek, mellyel egy időben az illuzionisztikus képtér látszólag lebegni kezd. A korábban egyértelmű arányokat és viszonyulásokat itt már kevésbé konkrét formák tagolják, felborítva a geometrikus egyensúlyt a képen. Az amorf felületeken szabálytalanul elhelyezett pontszerű foltok és vágásszerű hasadékok a statikussal szemben megfogalmazott dinamikát erősítik. A középpontba helyezett, meglehetősen konkrét torony motívumot szabályosan kettévágó színfelületek a kép síkját két egyenlő részre osztják,az ebből adódó szimmetriát bontja meg a háttér amorf, természeti formákból összeálló illuzionisztikus tere, amely túlnyúlik a kép síkján, még erősebben megbontva a fent említett egyensúlyt. A kép színbeli és formai harmoniáját a kromatikus színek párbeszédében és a formák egymásra hatásában találjuk meg, ahol a vertikalitás győzedelmeskedik a horizontalitáson, a konkrét architektonikus az organikussal él együtt, így hozva létre egy törékeny képi és hangulati egyensúlyt.

Bak pályája egy 1968-ban Stuttgartban, Nádler Istvánnal közösen rendezett kiállítással kezdődik, ezt követően a Molnár Sándor vezette Zuglói kör tagjaként is aktív művész a hatvanas évek végén rendezett IPARTERV kiállításokon is kiállít. A hetvenes években főként teoretikus és konceptuális műveket hoz létre. 1973-ban több művésztársával együtt létrehozzák a Budapesti Műhelyt, melynek keretében a neovantgard művészet népszerűsítését tűzik ki célul, ennek érdekében többen a sokszorosított műfajok felé fordulnak.

Művészetére a magyar avantgard hagyományokon és az európai iskola művészetén túl főként a német közvetítéssel érkező amerikai hard edge és a minimalizmus hatott. Később magyar népi motívumokat is beemelt képi világába, amely a színhasználatban, valamint a formakincs változásában is nyomon követhetők. Jelentős oktatói tevékenységével párhuzamosan elméleti írásokat is publikál. Legutóbbi gyűjteményes kiállítása a Paksi Képtárban ez éveben került megrendezésre, Aktuális időtlen címmel.

(forrás: artportal.hu)

Schneller János